Benjámin bácsi [antikvár]

Borítójának szélei kissé kopottasak, a gerinc mentén megfakult. Pár lapján kisebb folt.
Részlet a könyvből: "Valóban nem tudom, miért helyez az ember olyan nagy sulyt az életre. Vajjon mi kellemes van az éjszakáknak és nappaloknak, a télnek és tavasznak ebben a minden izlés nélkül való örökös váltakozásában? Mindig ugyanaz az év, ugyanaz a nap, mindig ugyanazok a zöld rétek és ugyanazok a sárga mezők, mindig ugyanaz a szóbeszéd a korona sorsáról, mindig ugyanazok a szélhámosok és ugyanazok a megcsalottak. Ha isten nem tudta ezt jobban megalkotni, akkor bizony, szánalmas mesterember és az opera gépésze is jobban érti a mesterségét, mint ő. "Már megint személyeskedik - mondják önök bizonyára -, ime, most már isten ellen támad." De mit akarnak? Isten tulajdonképen közhivatalnok és hozzá magasállásu közhivatalnok, noha a hivatala egyáltalában nem mondható szinekurának. Mégsem tartok tőle, hogy a bourdeauxi biróság előtt kártéritési pört indit ellenem, hogy ennek jövedelméből templomra teljék neki, viszonzásul azért az előitéletért, amellyel iránta viseltetem."