Bővebb ismertető
A homlok alatt egy vonal hirtelen és váratlanul kanyarodik be: a szemek furcsán néznek keresztül ezen az öblön. Valami gyerekes és egyben humoros vonás ez: a világosan és fájdalmasan lirai látásu kisgyermek humora, aki csodálkozik a felnőttek zavaros dolgain. Ki emlékszik Ilykére, (Boszorkányos esték) az ötéves kislányra, aki elsirja magát egy vacsorán? Kosztolányi ujabb novelláiban a humoros világszemlélet nem átalakulást jelent: egy uj, éles vonás keveredett a csodálatos spektrál-kép ibolyaszínei közé: a legritkább vegyületek egyike, inyenc-falat: misztikum és humor.
Lerajzoltam a fejed, kedves Kosztolányi, nem azért, hogy megismerd. Fejetlen hősök vagyunk mindannyian: mindenki fejét láthatjuk, csak a magunkét nem. Nézz végig magadon nyakig és aztán nézd meg ezt a rajzot és tedd hozzá rezignáltan: ennyit és nem többet adhat belőlünk vissza a kritikus, ez a rossz tükör.