Bettina sorsa [antikvár]

ELSŐ FEJEZETRendes szokáshoz híven a szomszédos jóbarátok ezen a délutánon is egybegyűltek a Gralshofban. Helén néni híres jó kávéjának és foszlós kalácsának az élvezésére.A nyírfák alatt ültek. A mindig derűs, vendégszerető háziúr, Rosner Waldemar, időközönként egy-egy percre eltűnt. Negyedóránál tovább nem bírta ki, hogy bénaságában két év óta ágyhoz szegzett feleségéhez aggódó gyöngédséggel be ne nézzen. Az asztalfőn ült a háziúr anyja, Rosner-nagymama, ahogy általánosan nevezték mellette jobbról balról az idősebb vendégek és a háziúr sógornője, Helén néni aki Mia asszony betegsége óta a háztartást vezette. Az asztal-végen, mint az orgonasípok, a hét gralshófi gyerek. A sort a hétéves Heini kezdte meg és Bettina, a legidősebb zárta be.Bettina és egy évvel fiatalabb húga, Ilse, egyformán szépek voltak. Rózsás arcuk szabályos, hosszú pilláktól árnyékolt nagy szemük ibolyakék, selymesdús, sötét hajuk természettől hullámos.Csak éppen Ilsenél minden szépség a tökéletesség olyan fokozatáig hatványozódott, hogy Bettina szépségét elhomályosította. Annál is inkább, mert Bettina