Bíbor sivatag [antikvár]

A könyvtest kissé félrenyomódott. A fedőlapok szélei, sarkai enyhén kopottak.
Herbert Ernest Bates egyike ma a legnépszerűbb angol prózaíróknak. 1905-ben, Közép-Angliában született; novelláival tűnt fel, újságíró volt, a háborúban repülőtisztként szolgált. Legjobb regényei háborús élményeiből születtek. Rendkívül termékeny író; novellán és regényen kívül esszét, tanulmányt, útirajzot, színdarabot is írt. Minden évben kiad egy-két könyvet. Három egymás után írt háborús regényében - A jacaranda-fa; Jó széllel francia partra; Bíbor sivatag - voltaképpen ugyanazt a témát dolgozta fel. Egy fiatal angol férfi idegen környezetben életveszélybe kerül, és szörnyű megpróbáltaátsok után megmenekül; a menekülésben egy bennszülött lány segít neki. Alig van a modern világirodalomban író, aki Batesnél egyszerűbb eszközökkel tudna hőst teremteni, hőst a szónak nemcsak irodalmi, hanem emberi, sőt háborús értelemben. Bates mindhárom háborús témájú könyve a helytállás regénye, s az a mondanivaló, amiért Bates háromszor is megírta a témát, talán furcsán hangzik, de alighanem: maga a hős. Az átlagember, akinek semmiféle különleges tulajdonsága nincs, hacsak az nem, hogy minden körülmények között ember tud maradni. Ragaszkodik az élethez, s ez a ragaszkodás sem állattá, sem félistenné nem teszi, pusztán csak erőt, leleményességet és hitet ad neki, amivel megmenekülhet, s megmenthet másokat is.