Boldogasszony kelyhe [antikvár]

Részlet a kötetből: "A városiak, akik Ljapunovkán és környékén töltik a nyarat, őrömest mutatják meg vendégeiknek az „igazi Ljapunovkát". A lányok elragadtatással mondják: - Páratlanul regényes egy hely, a legtisztább mult! És egy csodálatosan szép asszonyt látni ott... A Ljapunov-családból való. Egész legendák szövődnek köréje. Valóban: Ljapunovka a legtisztább mult. A vendégek mélázó elragadtatással állnak a hatalmas, dúsvizű halastó nedves partján, amelyben a kőből épült zsilip, a százéves hársfák és a csend tükröződnek. Hallgatják a kakuk szavát a park mélyén, nézik a part mohlepte köveit, a félig elmerülő csónakot, amelyben békaporonty nyüzsög és próbálják elképzelni, milyen volt ez a hely hajdanában. Jó volna - gondolják - átjutni a kis szigetre, ahol most rengeteg málna van, tavasszal pedig fülemile csattog a sűrű cseresznyésben."