Boleyn Anna [antikvár]

»Öröme és gyönyörűsége volt a halálban« - írta Boleyn Anna királynéről Sir William Kingston, a Tower várnagya és börtönőre a Tudor zsarnok, VIII. Henrik korában, aki »sok férfi és asszony kivégzését« nézte végig, különös életéről írt és reánk maradt visszaemlékezéseiben. Harminchároméves volt ekkor Anna királyné, az érzéki vágyaitól sok gonosztettre sarkallt VIII. Henrik második felesége, ha e regényes életrajzírójának, Francis Hackettnek időszámítását fogadjuk el. De még harminc sem volt, ha, mint más források vélik, 1507-ben született, mert kivégeztetése 1536. május 19-én történt. Talán még a brit szigeteken kivégzett másik királyné, Stuart Mária sem annyira titokzatos, titkaival olyan nehezen életrekelthető egyéniség, mint volt az atyja révén feltörekvő középosztálybeli családból, de anyja, a Howard-család révén Anglia egyik legősibb, királyi vérrel is dicsekvő családjából származó Boleyn Anna. Számító, hideg teremtés volt-e csupán, vagy inkább VIII. Henrik félelmetes zsarnoki szeszélyének tragikus és szánandó sorsú áldozata? Francis Hackett, ez a csodálatos ábrázoló erő birtokában levő és hihetetlen felkészültséggel dolgozó író jellemábrázolása szerint Boleyn Anna tragikus vétsége, amint azt saját szájából halljuk még a vérpad lépcsőjén is, mérhetetlen büszkesége volt, végzete pedig, ami már VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak is végzete lett, hogy nem tudta önző és hatalomvágyában kielégíthetetlen éhségű férjét fiúörökössel megajándékozni.