Boleyn kisasszony [antikvár]

Boleyn Anna egyértelműen ott hagyta kézjegyét a francia udvarban. Ferenc, mielőtt a nyilvánvaló ellenségeskedések kezdetüket vették volna a két ország között, egy alkalommal ezt írta VIII. Henriknek küldött levelében: "Nagyon furcsállom, hogy a Párizsban tanuló angol diákok és Mosieur Boullan lánya is hazatért Angliába." Klaudia királyné végkimerülésben hal meg huszonöt évesen, miután hét gyermeknek adott életet. Henrik és Anna, hat év udvarlást követően - amely során Anna megőrizte szüzességét - 1532-ben Calais-ba hajóztak, ahol I. Ferenc és Margit hercegnő látta őket vendégül, az egyedüli uralkodók Európában, akik támogatták kettejük házasságát. Margit, akkorra Navarra királynéja novellagyűjteményt írt a francia társadalom erkölcsi és szerelmi hátteréről, amelyet Heptaméron címmel adtak ki. A pajzán történetek sok olvasót nyertek maguknak, és még napjainkban is kiadják. Boleyn Annára nagy hatást tett az a haladó vallási tanítás, amelyben Margit udvartartásában részesült. Angliába való visszatérését követően ő volt az egyetlen ember, akinek volt elég befolyása megismertetni Luther tanait a még katolikus Henrikkel, és elősegíteni az "új vallás" elterjedését. Vezető szerepet játszott a Rómával való szakításban és reformációban, csakúgy, mint Wolsey bíboros bikásában. Henry Percy volt az egyike annak a huszonhat angol főnemesnek, akik bűnösnek vallották Boleyn Annát és Györgyöt a felségárulás bűnében, és kivégzésüket követelték. I. Ferenc uralkodása óta a francia kártyapakliban a négy király mellett négy királyné is szerepel.