Boron innen és túl [antikvár]

Köszöntő Soha nem szerettem „előszó" szavunkat. Idegen nyelvből átvett tükörfordításnak tűnik, fantáziátlan és pontatlan, nem méltó gyönyörű nyelvünkhöz. Ha valaki házunkban, pincénkben megtisztel minket a látogatásával, akkor szép szóval és egy pohár finom borral köszöntjük. Bort, sajnos, nem kínálhatok, de a tiszteletadás ebben a helyzetben is jár: Isten hozott, köszöntelek, kedves Olvasó! Érezd jól magad azok között a gondolatok között, amiket az elmúlt három és fél évben, több évtized tapasztalatai alapján összegereblyéztem! Máté fiam unszolására kezdtem el írni. De, hogy sikerült neki rávennie, abban nagy szerepe volt az első írásom témájának: az olvasásoktatásnak, amivel kapcsolatban kötelességemnek éreztem az állásfoglalást. Szerintem a rossz oktatási módszer az oka, hogy a gyerekek többségének értelmezési problémái vannak, és kifejezetten tehetséges felnőtt emberek úgy élik le az életüket, hogy egyetlen könyvet sem képesek elolvasni. Ezzel szemben a magam és a családom példájából látom, hogy aki nem az iskolai módszerrel tanul meg olvasni, az milyen könnyen veszi az élet akadályait. írásom megjelent az egyik közösségi hálón. Az olvasás oktatása persze ettől nem változott meg, de több ezer ember olvasta, közöttük sok szülő és nagyszülő, akiknek a hatására ha csak egy gyerek is akad, akinek ezért sikeresebb lesz az élete, akkor már megérte. Aztán kiderült, hogy más fontos témák is foglakoztatnak: az emberségünkről, a magyarságunkról, a hagyományainkról, felfordult világunkról. De ha valami nem is annyira fontos, hanem „csak" érdekes, mint hogy hogyan gondolkodunk, milyen pénzügyi csapdák leselkednek ránk, hogyan tekintünk magunkra, azzal is érdemes foglalkozni, és végül vannak a kicsit bulváros kérdések az öltözködésről, a tisztálkodásról, az étkezésről vagy a közösségi mellékhelyiségekről, amiről feleségem olykor nem is nagyon enyhe rosszallása ellenére írtam meg a véleményemet. „Miért pont neked kell erről írnod?" - kérdezte. Egyrészt, mert más nem ír róla, legalábbis nem úgy, ahogy én, másrészt, mert közben remekül mulatok. írásaim során így a kötelességérzettől sikerült eljutnom a szórakozásig.