Bronzrokka [antikvár]

A napkelte előtti februári szél fölkavarja a lehullott havat, majd tovaűzi az üres utcákon. Itt fehér fátyollal lepi be, amott tisztára söpri a villamossíneket. Az utcai lámpa ide-oda himbálódzik a szélben: száraz hókristályok karcolják a lámpa ablaküvegét, s fáradhatatlanul paskolják a gyárkapu fölé erősített cégtáblát. A tábla egyetlen felirata: Gépgyár.E gyár dolgozói még odahaza aludtak; álmuk a pirkadat óta oszladozott. Az óra ütésére egyik-másik összerezzent. Valamelyik riadtan csavarta föl a lámpát - az ébresztőóra gyanúsan hallgat! Mások meg úgy vélték, hogy a reggeli rádióadás megkezdődött; ezek az ágyból kiugorva, tétován bámulták a néma hangszórót.