Budapesttől a föld körül Budapestig [antikvár]

Hajón, vasúton egyre csak járni, Egyre csak szállni, meg sosem állni, Ma lenn dús délen, virágmezőkön, Holnap bús télen, ködfödött őszön. Céltalan futni, mindenütt lenni, Köszönni és már búcsut is venni, Egyre keresni, uj útra lelni, Másutt feküdni, másutt felkelni, Tanulni egy dalt, egyet feledni, Egy kéz virágot mindenütt szedni, A múló létet megszaporázni, Hő napban égni, esőben ázni, Minden földrészen általrepülni, Mindenhol más lány ölében ülni, Minden népnél egy korty bort meginni, Egy fájó nézést emlékül vinni, - Jöjjön bárhol igy a halál értem, Karom kitárom... Mehetünk! Éltem.