Bug-Jargal/Egy bűn története I-III. [antikvár]

Részlet a könyvből: Egy volt katonatiszt, némi irodalmi ambiciókkal, úgynevezett irodalmi reggeliket rendez. Nagyrészt vele egykorú és nála sokkalta fiatalabb ifjak vesznek részt ezekben az öszejöveteleken és közös ismeretetőjelük, hogy mindjnyjájan vágyaik és ambícióik teljesülését a szent és nagy irodalomban keresik. S a fiatalok között is legfiatalabbak közül való - ali gtizenhat esztendős - a leköszönt katonatiszt öccse, bizonyos Victor Hugo nevű gyerekember, a Cordier-Decotte-intézet növendéke és mégis ebben a társaságban neki van a legnagyobb irodalmi multja. 1817-ben, 15 esztendős korábané, megpályázta a francia akadémiának egy pályázatát. A versben előfordult az életkora is és ő hűséggel bevallott három lustrumot., ami összesen tizenöt esztendőt jelent, de a pályázók nem vették komolyan ezt a vallomást, viszont írását, ha nem is méltatták a díjra, de kilencedik helyen megemlítéssel tüntették ki. S a tizenöt esztendős ifjú nevét és dicsőségét sokat emlegették. Így kapott ő is helyet Abel bátyjának irodalmi ebédjein s ő is hallgathatta a többiek friss próbálkozásait, gyenge vagy jobb kisérleteit, amelyeket ott felolvastak. EGyszer aztán megtörtént, hogy közös munkát tervezgettek a fiatalok, közös kötetet, amelyben egy keretben különböző elbeszélések lesznek. S az ifju Victor Hugó nemcsak vállalt egy részt ebben a készülő könyvben, amely soha meg nem született, de fogadást tett arra is, hogy két hét alatt megírja a maga hosszabb novelláját. Ő vol taz egyetlen, aki ezt a kéthetes terminust betartotta, sőt ő volt az egyetlen, aki ezt a munkát meg is írta. Ez volt a Bug-Jargal első kurta fogalmazása.