Callie, Kayden és a véletlen [antikvár]

CALLIE Az élet csupa szerencse, például amlkor az ember jó lapokat kap, vagy egyszerűen csak jókor van jó helyen. Egyeseknek ezüsttálcán kínálják a szerencsét, az új esélyt, a menekvést. A megmentő lehet hősies, vagy akár lehet csak a puszta véletlen, viszont vannak, akiknek egyáltalán nem jut szerencse, akik rosszkor kötnek ki rossz helyen, akiket nem mentenek meg. - Callie, figyelsz te rám? - kérdezi anyukám, ahogy leparkol a ház előtt. Nem válaszolok, figyelem, ahogy a levelek pörögve átsuhannak a szélben az udvaron, a motorháztetőn, ahová csak röpíti őket a fuvallat. Tehetetlenül sodródnak az életben. Elönt a vágy, hogy kiugorjak, mindet megragadjam, és a markomba szorítsam, de ahhoz ki kellene szállnom a kocsiból. - Mi ütött beléd? - csattan fel anyám, miközben lehallgatja a hangpostáját. - Menj már be a bátyádért! '7-