Csak tudnám, hogy csinálja [antikvár]

1. Az otthon r'. . • ( Hajnali 1.37 Hogy kerültem én Ide? Valaki legyen szíves, és mondja meg. Mármint nem ide a konyhába hogy kerültem, hanem egyáltalán, ebbe az életbe. Hajnal van, ma lesz a karácsonyi ünnepség az iskolában, én meg nyomkodom itt szét az almás pitét. Vagyishogy, pontosabban fogalmazva, tönkreteszem az almás pitét, ami sokkal igényesebb és finomabb mtmka. Kiszedem a süteményt a Sainsbury díszcsomagolásából, darabonként kigörgetem a fóhából, és egy vágódeszkán a szeplőtelen, lisztes tetejükre nyomom a sodrófát. Higgyék el, ez nem olyan könnyű, mint ahogy hangzik. Ha túl erősen csinálom, i. olyanok lesznek, mint amikor egy kövér nő pukedlizik, az oldalukon kibuggyan a töltelék, a gyümölcs meg levet ereszt. De egy határozott, lefelé irányuló mozdtilattal - és olyan erővel, mintha egy kis bogarat nyomnánk össze - meg lehet indítani a kis föld- ^ t csuszamlást, amitől a süteménynek tetszetős, házias jellege lesz. És én épp ezt akarom elérni. A házias jelleget. Ahol a szív van, ott van az otthon. A jó anya otthon van, és süt a gyerekeinek. ¦ Mindez a felhajtás azért van, mert Emily tíz nappal ezelőtt egy ^. levelet hozott haza az iskolából, a levél ki van tűzve egy mágnessel a hűtő oldalára. Az áll benne, hogy megkérik a szülőket, önkéntesen ajánljanak fel a gyerekek karácsonyi műsora utáni büféhez megfelelő harapnivalót. A levél vörös tintával íródott, és az alján, Miss Empson aláírása mellett egy hóember látható mozsárral a fején, és szégyenlős mosollyal az arcán. Senkit se vezessen azonban féke a közvetlen hangnem és a három kövér felkiáltójel! Ó, nem. Az iskolai beírások kódolva vannak, és a kód olyan ravasztü van e-'