Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Lassan kioltották az ügyelők az égi rivalda lámpáit. Már a vörös és fehér elmúlt, csak a kékek égtek és világítottak valamennyire. Ez rendkívül titokzatossá tette a budai szántóföldeket, ahol a learatott kukoricatáblák között imitt-amott óriási bérházak nőttek, mint szörnyeteg bolondgombák, amelyekbe mégis valamiféle élőlények kvártélyozzák magukat s éjszakára szórványosan bandukolnak el a Beac-pálya mellett, hogy a félkomfortos lakásokban éjjeli nyugalomra helyezkedjenek el. A Vak Macska azonban fehér falaival belevilágít az éjszakába. Az utcai lámpák fényei úgy verődnek vissza a frissen meszelt bódéfalakról, mint a napsugarak a tele holdról.
A fehér teríték szobája fekete: Itt hétköznap nem gyújtanak villanyt. Ha vendég jön, meg kell elégednie a szürke terítékkel. Ez is túl elegáns nekik. A Vak Macska ugyanis nem dorba-hely. Itt rendes, tüdővészes prolik köpik ki a tüdejüket a nagy kőműves fogyasztása közben s még sört vagy fröccsöt is csak kevesen isznak a krumplipörkölthöz, melyet a Vak Macska konyháján oly remekül tudnak elkészíteni. Mintha csak éppen tálalás közben hagyták volna ki belőle a húst. A falon komoly freskó figyelmeztet az étteremnek e specialitására. Dupla keretben van felfestve a falra a középajtó felett a jelszó: Egyből nagy kőművest, - nagy porció 36 fillér. A felirat mellett jobbról-balról rendkívül eredeti festmények vannak. Egy őstehetség jelentkezett a tulajdonosnénál és meglehetős számú nagykőműves és még több fröccs ellenében elcsúfította az egész szép fehér helyiséget. Legalább a tulajdonosnő nem tud eleget mentegetőzni, ha új vendége jön, hogy a csirkefogó becsapta őt és rettenetes betyárokat és erkölcstelen bokorugráló parasztlányokat pingált, úgy, hogy szégyenére válnak az egész úri Bercsényi utcának.