Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:Trude Ramin az ablaknál állt és a távolba nézett. Az ablakból gyönyörü kilátás nyilt a tágas völgyre. A lány azonban most nem a szép tájat figyelte. Arra a nagy villaszerü épületre irányitotta tekintetét, amely a folyó tulsó partján elterülő völgyben állt, árnyas, nagy park közepén. A villát az egykori uraságról nevezték el és homlokzatán nagy betük hirdették nevét: Martens-lak. Az öreg Martens halála óta, - aminek hosszu ideje már -, elhagyottan, lakatlanul szomorkodott a nagy ház és az egykor szépen ápolt park most gondozatlan és elvadult.Néhány napja azonban mintha megint élet költözött volna a villába. Redőnnyel lezárt ablakszemeit felnyitotta, kéményéből a füst vigan szállt az ég felé és a házban meg a ház körül munkások szorgoskodtak. Ezt a sürgést, forgást, jövés-menést figyelte most kiváncsi szemmel a lány és igyekezett eltalálni, hogy mi történik odaát a szomszédban? Trude gyerekkora óta élt a grundhofi birtokon, amely szülei halála után reá maradt. Az év legnagyobb részét csendes magányban, egyedül töltötte ott és csak télen utazott fel néhány hónapra Berlinbe, szórakozni, farsangolni. Ilyenkor Helene néninél, édesanyja ott élő egyetlen nőtestvérénél lakott.