Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A lipóci kastélynak, mely az osztrák-morva határ közelében, a Kiskárpátok erdős lejtőjén állt, zömök négyszögalakja, ablakszemeinek hármas sora, Erlachi Fischer magyarrá lett barokkjának stílusa egész megnyerő külsőt adott. E külsőt látva, az arra haladó mégis valami szorongást érzett, aminőt óriási kiterjedésű börtönök és kórházak láttára érezhetett.
A kastély a pozsonyi országút fölött épült s kertje szomszédos volt, szinte összeolvadt a környező erdő ősfáival. Homlokzata a völgyre, minden regényességtől ment vidékre nézett, ahol fűrésztelepek, gyárak, hámorok kéménye meredt az égnek és bányacsillék oszlopai szelték szabályos részekre a szemhatárt.
A sötétzöld és titokzatos háttér, mely azt a remekbe épült kis kápolnát rejtegette a krisztusi vendéglátás halainak és kenyereinek híres üvegablakaival, tette elhihetővé azt, amit a minden titokzatosság nélkül való épületet s a völgy józan, gyári berendezését látva, nem hitt volna el senki sem: hogy a kastélynak két kísérlete is van, régi, meg új kísérlete.