Bővebb ismertető
A könyv tartalmából:
Ugyanolyan fekete új Volga közelgett feléjük, amilyen az övéké. Szabályosan, szépen jött, alig lehetett volna azt mondani rá, hogy száguldott. Csorvás mégis izgatottan fészkelődni kezdett, majd veszettül megütögette a kürtöt s lassított. A másik kocsi vezetője visszavillogott, aztán dudált is. Ekkor Csorvás szinte alig fért már a bőrébe; mocorgott, vigyorgott és hátrakapkodta a fejét.
- Ismerős? - találgatta Biczó.
- Az. Katonatársam volt, mármint a vezető. A megyei tanácselnök mellett van a fiú, azt vitte most is, ha jól láttam.
- Azért nem kell az emberre ráhozni a frászt - dünnyög mellette durcásan Hajdú.
Szenesnek szintén nem tetszett a dolog.
- Én is azt hittem, hogy valami baj van.
- Akkor már nem dudál az ember...
Ebben is maradtak.