Csudra Makar/A tévedés/Huszonhat és egy/Éjjeli menedékhely/Malva [antikvár]

Részlet: "Csudra makar A tenger felől nedves és hideg szél fújt, szerteszét hordván a pusztaságon a partot ostromló hullámok morajának és a part mellett lévő bokrok zizegésének mélabús dallamát. Olykor-olykor hirtelen rohamai meggémberedett, ránczos és sárga leveleket hoztak magukkal és belesodorták a farakásba, fölélesztvén a tüzet, a melytől megremegett az őszi éjszakának bennünket körülvevő homálya, és félénken tovalibegbe, egy pillanatra föltárta előttünk balra - a határtalan pusztaságot, jobbra - a végtelen tengert, a közvetlenül velem szemben Csudra Makarnak, vén czigánynak tömör alakját, a ki a tőlünk vagy ötven lépésnyire elterülő czigány-tábor lovait őrizte..."