Csukott szemmel [antikvár]

Miért iródott ez a Könyv ? Sokan, akik mindent tudni akarnak, kérdezték már tőlem, hogy hol keresem regényeim tárgyát. Keresni nem keresem őket... Hanem szinte belevágódnak az öreg párizsi pap elméjébe és szivébe. Már félek tőlük, mert oly hamar válnak szenvedéssé... annyira reám kényszerítik magukat... és oly erővel törnek újra napvilágra. Ők az én gyermekeim... drága gyermekeim. Közülök talán nem egy túlél engemet..? Olyan, mint de Cressy Roseline, különböző néven százszar is megjelent irodámban. Hány százszor tettem fel ugyanazokat a kérdéseket ... és kaptam reájuk ugyanazokat a válaszokat... Hányszor hallottam a kétségbeesés elnémulását... és láttam ugyanazokat a könnybelábadt szemeket. Mint ahogy a vizbefulók elmerülés előtt újra feltűnnek a viz színén, úgy jönnek vissza többször is, mohó éhséggel lesve: találtam-e végre számukra valamit .. ? Előbb még frissek és választékosak; majd fáradtak és csüggedtek... végül pedig erejük fogytán, belefáradva a küzdelembe, megértek a testi-lelki összeomlásra. Ismertem olyanokat, akik 48 órán át nem ettek egyetlen falatot...