Bővebb ismertető
*
ELŐHANG
- Valamit kezdenünk kell vele. Haza nem vihetjük. 6 Valahol laknia kell.
- Valahol igen De én nem tudom gondját viselni.
A nő hangjából kihallatszott a feszültség. O legalábbis kihallotta belőle. A helyzethez képest indokolatlan derűvel hallgatta, ahogyan azok ketten ítélkeznek felette.
- Nem kell a gondját viselned. Hazamegy, és erőre kap.
- Persze. Ne áltasd magad. Nyolcvanéves!
- Nyolcvanegy. És? Mit számít?
- Ugyan már. Ebben a korban már nem fog erőre kapni. Hanem majd leépül, szellemileg és testileg is, hozzánk kerül, és én meg pelenkázhatom. Hát nem fogom! Emlékeztetlek rá, hogy van kit pelenkáznom.
Erősebb ő annál.
Végre. Ez a fiú tényleg az ő vére. Bízik benne. A nő kiment, a kelleténél hangosabban csapódott be mögötte az ajtó, és kettesben maradtak.
Ő felnézett, és a fiatal férfira mosolygott. ^ Tiéd a döntés ¦- pillantott rá vissza a másik. Az erőltetett mosoly sem tudta leplezni az arcára kiült aggodalmat. Titokban sajnálta a fiút, sajnálta azért, mert pont ezt a nőt