Daniele Cortis [antikvár]

Fogazzaro. Antonio Fogazzaro, a modern Olaszország egyik legnagyobb regényírója, 1842 márczius 25-én született Vicenzában. Élete folyása sima volt. Nagy krízisek nem szántottak át lelkén, sorsdöntő elhatározás előtt sohasem állt, a küzdelem gyönyörét meg sem ízlelte. Vallásos, de egyben liberálisan gondolkodó apja mellett - ki fia tehetségének lelkes csodálója - serdült férfivá. Gondolkodása és érzése közvetlen élettapasztalat híján inkább olvasmányain - az olasz nemzeti és vallásos renaissance íróin, a fantáziadús Ariostó-n, a romantikus Chateaubriand-on, Byron-on, Heiné-n - és a német zenén nevelődött. Barátoktól, szerető rokonoktól körülvéve pergett le csöndes élete (1912) szülővárosában és a Luganoitó mellett abban a villában, melyet édesanyjától örökölt. Egyedüli vágya, egyedüli küzdelme az írói hírnév meghódítása volt. Erre sem fiatalos hévvel és elszántsággal indult. Első hosszabb elbeszélése (Miranda 1874) harminczkét éves korában jelenik meg; ezt csak hét év múlva követi első regénye (Malombra 1881), mely hírnevét megalapozza. Az igazi sikert négy évvel később a „Cortis Dániel"-el éri el, de regényei ezután is - bár csakhamar ő lesz Olaszország legolvasottabb elbeszélője - meglehetősen hosszú időközökben jelennek meg s mesterművét csak ötvennégy éves korában írja. Nem tartozott a termékeny írók közé.