Daphnis és Chloe [antikvár]

Részlet: Lesbos szigetén, a Nymphák berkében vadászat közben egy képre akadtam, melynél szebbet az életben nem láttam. A kép szerelmi történetet ábrázolt. Maga a hely is, ahol a kép függött, szép volt. Nyíló virágok, lombos fák, enyhe forrás, mely a fákat és virágokat táplálta. De mindennél elragadóbb volt a festmény. Sokan, kik csak hírét hallották, még idegenek is, eljöttek áldozni a Nympháknak és megcsodálni a képet. Volt azon sok látni való: szülő nők, kik gyermeküket hozták a világra; asszonyok, kik újszülöttüket rakták pólyába; elhagyott gyermekek, kiket a jó szerencsére biztak; állatok, melyek gyermekeket tápláltak; pásztorok, kik a gyermekeket megtalálták; fiatal teremtések kiket a szerelmi mámor tartott egybeforrva; tengeri rablók és szárazföldi betörők, kik az országot dulják és még sok más furcsa dolog, mind kapcsolatos a szerelemmel. Elragadtatással néztem a képet és oly szépnek találtam, hogy elhatároztam, leírom.