Dávid király [antikvár]

Egy pásztorfiú homlokon talál és megöl parittyájával egy Góliát nevű óriás filiszteust, aki már jó ideje rettegésben tartja a zsidók első királyának, Saulnak a katonáit. Az ifjút hősként ünnepli népe. Ő Dávid, a későbbi birodalomteremtő, nagy király... A rendkívül termékeny, népszerű és Mózes-regényéről nálunk is ismert francia író, Gérald Messadié felkavaróan izgalmas, ezernyi színben pompázó regényének Dávidja bonyolult egyéniség, ellentmondásos hős. Az isteni kiválasztottság terhével küszködő, önmagát kereső ember Krisztus előképeként elfogadja az egyetlen Istent és az akaratából megvalósuló világ diszharmóniáját, de szívében igyekszik megőrizni a harmóniát. Sebezhető és esendő, mégis hős. Hősiessége nem tökéletes jelleméből fakad, hanem az emberfeletti erőfeszítésből, amellyel küldetésének próbál megfelelni. Az élet nagyon is hús-vér szerelmese és Isten akaratának letéteményese: e két, egymásnak feszülő erő közt elvész lelke harmóniája, de méltónak bizonyul az isteni kegyelemre.