Denaturált Afrika [antikvár]

első rész BEMELEGÍTŐ Azzal kell kezdenem, hogy könyvem címe nem saját gyermekem! Mástól loptam suttyomban, alávaló tolvaj módon. Dániel W. Streeter ismeretlen amerikai kollégától vadoroztam, \ú.nt]f.Denatured Africa című, 1926-ban New York-ban megjelent útikönyvét a „Gripsholm" fedélzetén olvastam, ötödik Afrika-utamról hazatérőben. Streeter már akkor, kerek negyven évvel ezelőtt, hiányolta Afrika eredeti természetességét. Már akkor „denaturált"-nak fitymálta. Ne vegye hát rossznéven kedves Dániel szaktárs, de ennyi idő eltelte után, ugye; már nekem is szabad - máséhoz nyúlnom? Hiszen immár negyven év denaturálódása rakódott az akkorira! (Kittenberger Kálmán csak négy évvel későbben, 1930-ban siratja el Megváltozott Afrikáját). Ötödik hazatérésem egyébként sem mindennapi, nagyon is emlékezetes út volt, még az imént bevallott vadorzás nélkül is! Különös volt a hajó, utasai még különösebbek. A behajózás sem volt szokásos, a kiszállás sem. Annyi rendkívüli élmény dagasztja azt az utat, talán nem lesz unalmas, ha néhányat elmondok. Már az elorzott című könyv is számot tarthat az említésre. Kétszer is feljelentettek miatta a hajókapitányságon! Kétoldali kabinszomszédom jelentett fel - csendzavarás, nevezetesen pihenésük lehetetlenné tételének vádjával. Éjjelenkint szoktam ugyanis, a Nairobiban vásárolt könyvet olvasgatni. Senki sem ajánlotta, hírét nem hallottam, vaktában vettem, akár a világtalan baromfi, néhány egyéb vadászkönyvvel együtt, szokásos úti olvasmányul De tudvalevően - vak tyúk is talál szemet. Ez pedig olyan ritka szem, olyan humoros, nevettető írás volt, nemcsak ríva fakadtam