Bővebb ismertető
Vicei Károly 1944-ben született Zen-tán. Ott fejezte be az általános iskolát, majd a félbe-hagyott gimnáziumi tanulmányok után az Újvidéki Bölcsészkaron magyartanári diplomát szerzett. Első verseit az Ifjúság symposion c. irodalmi rovata, ill. az új symposion közölte. Rövid ideig újságíróskodott, iskolában tanított; onnan vitték börtönbe színtársulat szervezése (névleg: „ellenséges propaganda") miatt. Újságírói és tanári ténykedését kétszeri bebörtönzés szakította meg véglegesen (1976-1978, 1987-1988). Jobbára alkalmi és idénymunkákból élt: volt pék, zsákoló, kubikus, parkettázó, könyvek és újságok zugterjesztője, de volt bérelszámo-ló, könyvesbolti eladó és szerkesztő is. Alapító tagja és elnöke a jórészt délvidéki írókat tömörítő Térzene Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Később már csak prózát ír: több novellapályázaton díjat is nyert (Magyar Szó, Majtényi Mihály Novellapályázat). Eddig egy, vegyes műfajú kötete jelent meg, 2001-ben, Budapesten, Nyolc napon túl gyógyuló közérzet címmel (Present), valamint egy adomagyűjteménye Adomás históriák és álmok címmel (2016. Hét Krajcár Kiadó). Fő műfajai: a levél, a novella, az adoma, a tárca és az esszé.