Dósa népe [antikvár]

E néhány szó megirásával én egy igéretet váltok be, melyet magának, elhalt barátomnak tettem; e könyv kiadásával (melynek cimét még maga Naszódi határozta meg) pártunk kegyeletes kötelességét teljesiti a buzgó harcos iránt, kinek kezéből már kihullott a fegyver, valamint hasznos munkát végez ügyünk érdekében is, mert ezek a novellák nemcsak szépirodalmi müvek, hanem egyuttal lázadásra hivó kiáltványok is. Egyébként Naszódi Zsigmondot is elérte a közös végzet, drága árt kellett fizetnie könyvéért, mert ahhoz, hogy munkái kötetben megjelenhessenek, neki előbb meg kellett halnia. Milyen öröm lehetett volna pedig számára, ha élete végén is bár, de láthatta volna együtt azokat a gyöngyöket, melyeket annyi gonddal, szeretettel hordott elő gazdag lelkének mélységeiből!