Bővebb ismertető
BEVEZETÉS.1887 február ién történt, hogy a Lady Vain körülbelül a déli szélesség 1° és a nyugoti hosszúság 107° alatt összeütközött egy hajóronccsal és el- sülyedt. 1888január 5-én, tehát tizenegy hónap és négy nap múlva, ráakadtak nagybátyámra, Prendick Ede magánzóra, aki Callaóban szállt a Lady Vain födélzetére, s akiről azt hitték, hogy a tengerbe veszett. A déli szélesség 5°3' és a nyugati hosszúság 101° alatt bukkantak rá egy kis nyitott csónakban, melynek neve olvashatatlan volt s melyről azt gyanították, hogy az eltűnt Ipecacuanha kétárbocoshoz tartozott. Nagybátyám oly különös történetet beszélt el, mikor megtalálták, hogy mindenki azt hitte róla, hogy megzavarodott. Később azután éppen ezért kijelentette, hogy abból a tizenegy hónapból, amely a Lady Vain pusztulásától kezdve megmeneküléséig eltelt, semmire sem tud visszaemlékezni. A pszichológusok akkoriban sokat foglalkoztak ezzel az esettel. Ugy mondták, érdekes példája annak, hogy az emlékező képesség a fizikai és szellemi megerőltetés következtében megszűnik működni. Alulírott, aki Prendick Edének unokaöccse és örököse vagyok, nagybátyám irományai között találtam a következő elbeszélést. Arra nézve azonban, hogy közzétegyem-e, nem hagyott hátra nagybátyám határozott megbízást. Az egyetlen ismert sziget azon a tájon, ahol nagybátyámra ráakadtak, egy kis lakatlan tűzhányó-sziget, a Nobles Isle, 1891-ben járt emellett a sziget mellett a Scorpion nevű angol hajó.