Éda I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: A sötét hajnal szőkülni kezdett. A kiégett mezőn egy kis csapat ügetett a Kőrös irányába. Elől, fekete ménen a király. Mögötte leghívebb emberei, akik soha el nem hagyták. A király felvágta fejét és a harmatos levegőbe szagolt. Letértek a mezőről s lépésben mentek a homokos mesgyén. Északon vörös volt a határ, nem a felkelő nap, hanem felgyújtott falvak fénye vert az égre. Nemsokára azonban keleten is megvörösödött az ég alja. A levegő madárszótól lett hangos. A nap lassan lépdelt fölfelé...