kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - Édes anyaföldem! [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/984/4622984.jpg "Benedek Elek - Édes anyaföldem! [antikvár]")
SZÉLJEGYZETEK BENEDEK ELEK ÖNÉLETRAJZI KÖNYVÉHEZ
Elek apóról, ahogyan még szüleim hívták, akik a cimborák nemzedékéhez tartoztak, legszívesebben népmesét szeretnék írni. Könyveiből tanultam olvasni, ő tanított meg a ma-^ar mese- és mondavilág gyöngyszemeire, amit unokáim is lelkes figyelemmel olvasnak. Ezért hát kezdjünk hozzá Benedek Elek bemutatásához, úgy ahogyan a meséi szólnak, hiszen ez a könyv, amit művei közül a legfontosabbnak tartott, róla mesél.
Hol volt, hol nem volt egy székely...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1580 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
SZÉLJEGYZETEK BENEDEK ELEK ÖNÉLETRAJZI KÖNYVÉHEZ
Elek apóról, ahogyan még szüleim hívták, akik a cimborák nemzedékéhez tartoztak, legszívesebben népmesét szeretnék írni. Könyveiből tanultam olvasni, ő tanított meg a ma-^ar mese- és mondavilág gyöngyszemeire, amit unokáim is lelkes figyelemmel olvasnak. Ezért hát kezdjünk hozzá Benedek Elek bemutatásához, úgy ahogyan a meséi szólnak, hiszen ez a könyv, amit művei közül a legfontosabbnak tartott, róla mesél.
Hol volt, hol nem volt egy székely legényke, aki 1859. szeptember 30-án született egy kis udvarhelyszéki falucskában, az Erdővidéken. A falucska neve Kisbacon. Szülei kisnemesek voltak, huszárok, vagy ahogyan akkor mondták, császári huszárok. Nagyapja, Benedek István 24 esztendeig szolgálta a császárt, üldözte Napóleont és 1813-ban Párizsba is bevonult. Mint világjárt székely huszár tért haza szülőfalujába, de a sok kaland között azt is elmesélte, hogy a fény városában, ahogyan Párizst hívták, a száraz, égett, eldobálásra ítélt kenyérhéjak mentették meg életét az éhenhalástól. Hogy milyen is volt a falu, milyenek voltak az emberek, azt ez a könyv meséli el. Régi, szabad székely szokás szerint a székelyudvarhelyi református kollégium diákja lett, de ide is elkísérte a kisbaconi nóták meg mesék tündérvilága, amiket még Rigó Ánistól hallott a téli estéken. 1877-ben érettségizett. Ekkor már készen volt Sepsi Jób nevű diáktársával együtt gyűjtött népmese gyűjteménye, mely 1882-ben, „Székely tündérország" címen jelent meg. De addig még sok kaland és küzdelem várt rá. Budapestre került egyetemi hallgatónak, és mivel szülőföldjéről tarsolyában magával hozta a mesélőkedvet, szerencsét próbált az irodalom terén is. Első írása, Jókai Mór híres lapjában, az „Ustökös"-ben jelent meg, de ez csak csöndes kezdet
^^a^ tatténeieÁ/ 5
Termékadatok
Cím: Édes anyaföldem! [antikvár]
Szerző:
Benedek Elek
Kiadó: Arany Forrás Kiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9789639741249
Méret: 150 mm x 210 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............