Égiek és földiek [antikvár]

Részlet: "Szerencsesütinek hívnak. Köll hozzám liszt, cukor, tojás, olaj, vaníliaaroma, csipetnyi só, héj nélküli mandula meg valami bölcsesség. Először kemény tésztát gyúrunk belőlem, kinyújtunk. Aztán négyszögeket vagdosunk, a négyszögekbe berakjuk a mandulát meg a cetlit a mondással. A sarkait fölül összeragasztjuk. Huszonöt percig olajjal kikent tepsibe, aranybarnára, kábé kétszáz Celsius-fokon. Hidegen tálaljuk. Legjobb kacsa után (pekingi). Nem vagyok túl tápláló, se finom, de ennek semmi jelentősége, mer bölcsességet rejtek magamba. A bölcsesség vékony csík, a csíkon betűk. Különben még elégne a sütőbe. Kezdetbe érdekességként fungáltam éttermekbe és bárokba. Ma már ott vagyok mindenhol, megmérgeztem a világot. Igen toxikus és ártalmas vagyok. Cseppfertőzéssel terjedek, szexuális úton, beszélgetéssel, transzfúzióval, gyónással - a legkülönfélébb módon, akár a Szentlélek."