Egy élet árán [antikvár]

Részlet: - Bátorság, gyerekek, bátorság! - A' csak vó'na, jegyző úr; de attól tartok, mindnyájan megkeserüljük ezt a csúnya 'istóriát. Tóni, a bárkások örege válaszolt így a helyi hatalmasságnak, Tóni, aki már sok veszedelmet látott, de most megcsóválta szürke üstökét, amelyről egy pillanatra sem került le a Pó "urainak" hagyományos vörös sapkája. - Megtesszük a magunkét, Tóni, a többit bízzuk a gondviselésre. Tóni annyiban hagyta. Megint hozzálátott a dologhoz, a többi bárkással és munkásokkal; hordták a rőzsekötegeket, a földes zsákokat, matrácokat, deszkát, kavicsot, hogy partot építsenek az áradó folyónak. - Szentséges Isten! - tört ki a jegyző, félig imádságos, félig káromkodó hangon, mert a víz még egyre dagadt.