Egy eltitkolt élet [antikvár]

Részlet a könyvből: "1. fejezet ROSEANNE ÖNVALLOMÁSA (Páciens, Roscommoni Területi Elmekórház, 1957-) Valahányszor megszületik valaki, újrakezdődik a világ, szokta volt mondani apám. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy valahányszor meghal valaki, a világ véget ér. Vagy csak szükségtelennek érezte, hogy hozzátegye. Hiszen élete jó részében egy temetőben dolgozott. A város, ahol születtem, hideg volt. Még a hegyek is elhúzódtak tőle. Még ők, a hegyek se nagyon tudták, ahogy én sem, hogy mihez kezdjenek azzal a sötét folttal. Volt egy fekete folyó, amely áthaladt a városon, és ha a földi halandókhoz nem is volt kegyes, a hattyúkhoz igen, így rengeteg hattyú telepedett meg a partján, sőt áradás idején bukdácsolva meg is lovagolták a vizet. A folyó elvitte a tengerhez a szemetet is, meg mindenféle dirib-darab holmit, ami valaha valakié volt, de elmosta a víz a partról, és elvitt holttesteket is, bár csak ritkán, ja, és hébe-hóba csecsemőket, akik kínos helyzetbe hoztak valakit. A sebes, mély folyó bizonyára közeli barátságban állt a titkokkal. Sligo városáról beszélek."