Egy férfi útja [antikvár]

Részlet: Az a gazdaember, akinek férfivá érését életének külső és belső eseményeivel együtt ebben a könyvben most leírom, igen jómódú gazdacsalád fiaként észak-keleti Satakuntában született egy közepesnagyságú parasztbirtokon. Ennek a vidéknek lakosságáról éppen olyan keveset mondhatunk, mint tájairól vagy nyelvjárásáról. A parasztok végzik a maguk dolgát és nem törődnek semmi mással. A nyelvjárás, amelyet beszélnek, a háméi nyelvjáráshoz tartozik, de vannak benne nyugatról érkezett szavak is. Északi irányból a délpohjalai tájszólás hat rá, bár tulajdonképpen a bevándorlás, amely két nemzedék óta tart erősebben, a Kokemäki-folyó mellékéről történik. Paavo apja is ilyen jövevény volt, annakidején beházasodott a vagyonos Piekkola-gazdaházba. A bevándorlók mindíg nagy hévvel vetik magukat bele a munkába. Nagy buzgalommal és odaadással dolgozott Piekkola Veetrikki (Fredrik) is, Paavo és két nénjének apja. A piekkolai vagyont nemcsak a magával hozott pénzzel, állattal és egyebekkel gyarapította, hanem bölcs és erőskezű gazdálkodásával is. ő hozta magával többek között azokat a híres tenyészlovakat, kancát és mént, amelyeknek utódaiból fejlődött ki aztán a messze földön ismeretes, törzskönyvezett «piekkolai fajta». Az is nagyon jellemző, hogy a nyugat felől érkező «új seprők» azonnal seperni kezdenek a községi kormányzat különféle területein.