Egy kis napfény a hideg vízben / Enyhe kis mosoly [antikvár]

Az első történetben Gilles, a sikeres újságíró, megunt életétől és a depressziótól menekülve, vidékre utazik, ahol megismerkedik Nathali-val. A váratlan szerelem azonban olyasmire döbbenti rá a férfit, amivel Nathalie képtelen együtt élni... A második kisregény hősnője, az egyetemista Dominique, addig, amíg Bertrand nagybátyjával nem találkozik, azt hiszi, hogy a fiút szereti. A középkorú, vonzó és nős Luc számára nem jelent többet egy kellemes kalandnál. És a lány elfogadja a kihívást... "És valóban félt a házasságtól, buta, kispolgári módon, pedig épp a kispolgáriasság látszatát akarta elkerülni. Nathalie-nak igent kellett volna mondania, elválni és a hajánál fogva vonszolni őt az anyakönyvvezető elé, fittyet hányva azokra a fenntartásokra és aggályokra, amelyeket oly jól megérzett benne. Vannak az életben olyan pillanatok, amikor kényszeríteni kell a másikat, amikor véget kell vetni a megértő viselkedésnek, amikor az embernek önmagáért kell cselekednie a másik ellenében, de végeredményben a másik javára..."