Egy leány naplójából [antikvár]

Részlet:György!Nem lehetek a tied! Megpróbáltam akaratom erejével a köztünk levő mélységet áthidalni. Hiába. Érzelmeim nem fékezhetők. A te oldalad mellett az életemnek egy örökös hazugságon kellene elrothadni... Azért bucsúzom is tőled - örökre, György! Szerelmem erősebb mint életkedvem. Nem birom elviselni, hogy téged szenvedni lássalak - és ártatlanul lássalak szenvedni.Áldozata vagyok a mi társadalmi rendünknek... nem az első - s még korántsem az utolsó. Nagyon is gyönge vagyok ahhoz, hogy fölvegyem a gigászi harczot, - és nagyon is magamban vagyok. De teljesitsd utolsó kérésemet, György; legutolsó kérésemet... Küzdj te azért az eszméért, amely miatt én tönkrementem. Küzdj az emlékemért, György!