Egy lélek fejlődése IX. [antikvár]

A nagy önéletírásnak utolsó - kilencedik - kötete az Egyedül (svéd címe: Ensam). 1903-ban írta Strindberg Stockholmban, ahová Lundból 1899- ben tíz évi távollét után hazatért dolgozni és megpihenni. Az 1899. és az 1900. esztendők remeteéletének - a magára maradt ötvenéves férfi lelki világának - csodálatos egyszerűséggel kidolgozott rajzát kapjuk ebben a kötetben, a teljes megtisztulás és a bölcs leszámolás történetét az Inferno-válság után. Önéletírását ezzel a kötettel lezárta Strindberg. Hiszen tökéletesen megoldotta a vállalt feladatot: egy emberi lélek őszinte gyónását saját fejlődéséről. A fejlődés véget ért a nagy válság után a megenyhüléssel. Ami azután történt, az már csak ismétlődés volt. 1901-ben harmadszor is megnősült. Egy fiatal norvég szinésznőt vett feleségül, Bosse Harriet-et, akitől egy kislánya is született: Anna-Mária. 1904- ben elvált harmadik feleségétől is. Géniuszának teremtő ereje azonban nem lankadt el többé. Legszebb drámáit, mesejátékait, két nagy regényét és a Kék könyveket mind 1900 után írta. 1912 májusában halt meg Stockholmban. Hatalmas egyéniségének világirodalmi jelentőségét halála óta egyre jobban elismerik. Hazánkban is egyre nő azoknak a tábora, akik olvassák, megértik és szeretik. Bizonyság rá, hogy 1917 óta, amikor megkezdtem az önéletírás fordítását, a magyar olvasóközönség egyre nagyobb érdeklődéssel fogadta a sorjában megjelenőköteteket.