Bővebb ismertető
A magyar szabadságharcz lezajlása után, nem sokára, megtelepedett Szatmár városában egy fiatal és szép asszony, a ki magát özvegy Szabolcsy Gábornénak nevezte s a helybeli ismerősök is így szólították.
Nagyon szegény volt; a leghálátlanabb munkával: varrással és himzéssel tengette életét. Ott lakott a Szamos partra kiugró házacskák egyikében, dolgozott egész napon át, néha éjjel is s a mellett ápolta, nevelte egyetlen fiacskáját, kit atyjáról, szintén Gábornak nevezett.