Egy mozgalmas élet története [antikvár]

Részlet:Weidenstrom Lukács utoljára tisztította fegyverét katonai szolgálata idején. Némi érzékeny búcsúhangulat vegyült az utolsó kötelességteljesítésbe, a három évi hűséges barátság után.Kissé nyomott hangulatban gubbasztott mellette a kaszárnya ablakában Tychsen Dietrich bajtársa. El sem tudta képzelni a kaszárnyaéletet Wedenstrom nélkül. A Tychsen-ház elkényeztetett, egyetlen gyermekének első időben kissé zokon esett a kaszárnyaélet. Egy ellenséges földije elárulta becéző nevét és most lépten-nyomon úgy hangzott fülébe a "Mien Diele", mintha pofonok hullanának fejére. Mindaddig, míg Weidenstrom káplár kézzelfogható nyomatékossággal letiltotta. Végre békét hagytak Dietrichnek, mert a káplár hihetetlen testi ereje és kiméletlensége még nagyobb tekintélyt szereztek neki, mint rangja, a bajtársak között. A Weidenstrom pártfogásában megerősödött lassankint a Dietrich önbizalma is és a hadgyakorlatok után elnyert sárga gombokat is barátja nevelésének köszönhette.