Egy nő a hajón [antikvár]

Részlet a könyvből:"Nem tudni, miért kötötte le annyira Liese tekintetét az a nő. Ott állt a medence bejáratánál, s nyilván az úszókat nézte, mert a fejét arrafelé fordította. Liese az arcának csak egy részét látta, és mégis makacsul, feszülten nézte. Volt ebben az alakban valami nyugtalanító, ami fogva tartotta tekintetét, s nem engedte, hogy elszakadjon tőle. Meglepetve és haragosan vergődött ebben a varázslatban, s erejét megfeszítve igyekezett rájönni e bűvölet okára. Ez azonban elég kilátástalan vállalkozásnak látszott. Többféle magyarázat is kínálkozott, de egyik sem bizonyult az igazinak. Az okot semmiképpen sem a nő eleganciája és annak velejárói szolgáltatták. Kifogástalanul volt ugyan öltözve, de azért egyáltalán nem volt rajta semmi különleges, ami kiemelte volna a többiek közül. Az ilyesmi, ezen a luxushajón, amelyen annyi szép és előkelő hölgy utazott, szinte lehetetlen is lett volna. Az ok tehát feltétlenül más volt, s amint Liese mereven egy pontra szegezte tekintetét, szeméből egyre növekvő nyugtalanság áradt.Walter ott hevert a közelében egy nyugvó-széken, s ha a szeme nem lett volna behunyva, kétségtelenül elhangzik a kérdés: No, mi az, kicsi?" Mert Walter olvasott Liese szeméből s -gondoljunk bármit erről az elkoptatott szólásmondásról"