Egy októberi nap... [antikvár]

Itt Osloban bizonyosan vannak még, akik emlékeznek az 1930-i esztendő október tizedikére. Nagyon furcsa idő volt aznap. Öt óra tájban hirtelen déli szél támadt és szinte nyári meleget hozott. Egyszerű helyi oka lehetett a dolognak, valószínűleg az Asker hegyekről fújt a szél, ami gyakran megtörténik, igaz, hogy inkább csak tavasszal, más évszakokban elég ritkaság. Gyönyörűen sütött a nap, majdnem nyár lett egyszeribe, de nem sokáig tartott a dicsőség. A szél délkeletnek, majd egészen keletnek fordult és sűrű, hideg záporesőt zúdított a városra. A tizenegyedikére virradó éjjelre már igazi csúf, zimankós őszi éjszaka volt. De, amint mondom, délután még ragyogott a nap és melegített, akárcsak nyáron. Az emberek a nagyszerű időt szinte meghatottan fogadták, mint valami váratlan ajándékot, hiszen már begubózásra, sok hónapos sötétségre készültek. Csodálkozva nézegették az eget és eszükbe jutott a tavasz.