Egy pesti pótszázad/Első kanadai regénygyár [antikvár]

Részlet a könyvből: Ki tehet róla, hogy ők az okosabbak? - Schon wieder ein Jud! - kiáltotta Buduresán ezredes ur a pótszázad irodájában. Még a csillagok is szikráztak aranyos gallérján a haragtól. Valamelyik zöld hajtókás erdélyi ezredtől került hirtelen Budapestre és itt megdöbbent a magyar főváros szémita jellegétől. - Jud, Jud, Jud... Was macht der? Kraus, a számvivő őrmester, civilben bécsi vasnagykereskedő, alig tudta kidadogni: - Er ist nur zufällig hier, Herr Oberst.. Csak véletlenül van itt ez az ember... - Also, hinaus mit ihm! - parancsolta az ezredes és végigment gyanakodva az egész századirodán. - Was macht der?... Was dieser Mann?... Und der mit dieser Nase? A századiroda ekkor kezdett kialakulni nagyüzemmé. Kétezer ember körül állt a szűkebb „stand", ezenfelül minden idegen katonát, aki a közös hadseregbe tartozott és átment Budapesten, itt vettek élelmezésbe. A növedék és fogyaték, vagy amint a századirodában cs. és kir. nyelven nevezték, a Zuwachs és Abgang öt-hatszáz embert is kitett naponta. Buduresán ezredes ur fejét csóválta századirodai tapasztalatain.