Egy zsugorodás története [antikvár]

Sosem tartottam magam sokra. Ez a regény viszont valóban elgondolkodtató. Most már csak a sorson múlik, hogy mellém áll-e. Hogy súlyt adjon ezeknek az őszintén írt, szomorú szavaknak. De nem, nincs igazam, a sors így is, úgy is mellettem áll. Hiába maradok íróként ismeretlen, mert én már jól jártam. Lelkem végre megértette, mi az, ami fontos az életben. Idővel rájöttem, hogy azok a hírességek, akik itt a médiában dolgoznak, sohasem lennének a barátaim. Ez szép lassan teljesen érthető lett. Mert ami nekik olyan fontos, az nekem eddig csak szenvedést és keserűséget hozott. És lám, mégsem vagyok annyira boldogtalan, mint ők.