Éj és virradat I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: Bulwert nálunk idejét múlt irónak, könyveit antiquar ócskaságoknak tartják sokan, a kik ötven évi mesgyét sem tudnak átlépni az irodalom történetében. Igaz, hogy a romantikus iskola, melynek korában könyvei megjelentek, elveztette uralmát a lelkek fölött, az újabb irodalom más útakon jár, de az akkori írók munkáit nem mindenütt temette el az idő. Bulwer könyvei még kelendők hazájában; színdarabjai közül is műsoron van egy-kettő. A németek is sűrűn olvassák; igaz, hogy náluk különösen nagy kelete van a fordításoknak. Minálunk azonban Bulwernek jóformán még a neve is kikopott az emlékezetből; könyveit mintha a föld nyelte volna el. Pedig a maga idejében ugyancsak kapós író volt nálunk is. A mint híre eljutott hozzánk, Nagy Ignácz mindjárt lefordította egyik darabját, s Születésjog czímmel kinyomatta Színműtér-ában, 1841-ben. Híresebb regényei mind megvoltak magyar fordításban. Mi hát az oka, hogy most nevét sem hallani nálunk, mikor Angliában és Németországban még élvezetet találnak munkáiban? Ha az író elveszti közönségét, annak egyrészt a közönség az oka, másrészt az író. Minél nagyobb olvasóköre volt egy írónak, annál lassabban apadhat el népszerűsége. Természetes, hogy a hol többet olvasnak, ott több olvasóink akad régibb íróknak is, s munkáik nem kopnak ki egyhamar az emlékezetből. A gazdag irodalmak csakugyan konzervatívak. - Nálunk azonban meglehetősen szűk körű az olvasó-közönség, s egyáltalán nem régóta van szabadabb és élénk szellemi élet. Külső hatások, új irányok és divatok egymás sarkában jelentek meg, s kis csapatot ostromoltak. Pedig a szellemi áramlatok hasonlók a nagy vizek hullámzásához: kis szigeten hirtelen átcsapnak, a nagyot új meg új réteggel növelik.