Éjjel-nappal éjjel-nappal [antikvár]

Részlet -Mi ez? - kérdezi Varja. Mezencev a homlokát ráncolja és olyan megfontoltan mondja, mintha a glukozét, terpentint vagy a kollódiumot kellene megmagyaráznia: - Azt hiszem, petunia. Varja nevet. Pedig semmi nevetnivaló sincs ezen a csinos, berakott ruhájú petunián. Ha mindenáron nevetni kell, akkor inkább az árvácskákon: a munkásegyetem diáklányain, akik a "terpentin"-ről, "glukozé"-ről tanulnak, alig hinné az ember, hogy szárbaszökkenő virágok. De Varja a petuniákon nevet. Vagy talán nem is a petuniákon? Talán Mezenceven?