Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:
TANÁCSURAM KÉT LÁNYA.
Nemes Rozsnyó városának téres piacán ember ember hátán nyüzsög. A kofák (mert kofák már a tizenharmadik században is voltak) rozoga sátraikban ugyancsak zúgolódtak, mivel az emberáradat, mint a háborgó hullám, neki-neki csapódott a gyarló alkotmánynak.
- Eltipornak, tönkreteszik mindenemet!
- Hahó, nincs itt egy tanácsbeli ember, egy alabárdos! - Mi szörnyű adót fizetünk! Hangzott a töpörödött nénikék kiabálása.
- Mink még nagyobb adót fizetünk, - szólt egy előkelőbben öltözött asszonyság. - Mink fizetjük csak a nagy adót. Hát minket ki véd meg?
- Úgy-úgy, - hallatszott másfelől. - Hol vagy hatalmas Isten, sújtoló Isten?
A nagy templom bekerített helyén néhány gyerek játszott. Persze háborúsdit.
- Gyere, török, üssük a németet! - kiabálták. - Öblös férfihang szólt rájuk...