Elbeszélések és egyéb prózai munkák [antikvár]

A fiatalemberek között, akikét Nagy Péter az újjáalakított államban nélkülözhetetlen tudás elsajátítása végett idegen földre küldött, volt keresztfia is, Ibrahim, a szerecsen. A párizsi katonaiskolában tanult, onnan tüzérkapitányként került ki, a spanyol háborúban kitüntette magát s miután súlyosan megsebesült, visszatért Párizsba. A cár sokféle elfoglaltsága közepette sem feledkezett meg kedvencéről s érdeklődésére mindig hízelgő bírálatokat hallott Ibrahim sikereiről, viselkedéséről. 'Péter módfelett meg volt elégedve vele s többízben hívta haza Oroszországba; de Ibrahim nem sietett. Különféle ürügyekkel halogatta elutazását: hol sebére hivatkozott, hol vágyára, hogy tudását tökéletesítse, hol pénztelenségére - és Péter teljesítette minden kérését. Intette, óvja egészségét, dicsérte tudásszomját, sőt a maga kiadásaiban végtelenül takarékos uralkodó még kincstárát sem kímélte tőle s a cservonyecekhez atyai intelmeket, jótanácsokat is mellékelt. A történelmi feljegyzések egybehangzó tanúsága szerint semmi sem fogható az akkori franciák könnyelmű, esztelen és fényűző életmódjához. XIV. Lajos uralkodásának utolsó évei, amelyek az udvari élet jámborságáról, komolyságáról, illendőségéről voltak emlékezetesek, nyomtalanul múltak el.