Bővebb ismertető
Részlet:
Taraszovics reggele
Förtelmes, vizes, hideg októberi est volt és a zenélő kisasszonyok elkésve, fázva érkeztek a Palermo-kávéházba. Bresztler ur, az elhízott, de szigoru arcu tulajdonos, a pénztár mellett ült, egy hordóban senyvedő, nagy beteg pálma alatt (melynek szerepe volt a kávéháznak Palermo-jelleget adni) s a kasszában trónoló kisasszonynak pikáns megjegyzéseket suttogott az érkezőkre. A kisasszony a kockacukrot rendezte s annak jeléül, hogy jól mulat a gazda megjegyzésein, hófehér fogait vicsorgatta.
Öt-hat átázott, párolgó ember lépett be, lerázta magáról a vizet, kezet fogott Bresztlerrel és billiárdozni kezdett.
- Mind itt vannak a lányok? - kérdé a gazda.
- A kis Bencze-lány hiányzik még.
- Már megint késik? Azért csak kezdjék el.
Egy hosszu, szeplős kisasszony megkopogtatta a hegedűjét, fent a dobogón élére állt a női zenekarnak és megkezdődött valami vontatott, unott, gépies muzsikálás.