Elhasznált, szegény magyarok [antikvár]

"Szomorú címet találtam ehhez a könyvhöz, mely gyűjtemény. Félévszázados rádiós, újságíró útjaim idején megtalált emberekről írtam, hűséggel az életükről - tehát értük - egy-egy délután, vagy estében elmondott vallomást, megőrizve saját szavaikat. A címet Ady Endre utolsó verséből - Üdvözlet a győzőnek - vettem kölcsön. A teljesebb versrészlet így hangzik: Mi voltunk a földnek bolondja, Elhasznált, szegény magyarok . Elhasznált, kihasznált, felhasznált... színesíthetném igekötőkkel a jelentést, mind a tragédiát magyarázza, mert mások kedvéért, önös haragjáért, puszta kedvtöltéséért elhasználódtunk. A költő korában, az első világháborúban történt összeomlásig, 1941-ig, attól kezdődően Trianon, második világháború, szovjet megszállás, második Trianon, azaz Párizs (1947), végestelen-végig a 20. században. Ezenközben történt 1956, amelyben kivirágzott a csoda, de közvetlen utána jöttek az új, nehéz próbatételek. Bár világtörténelmi jelentősége volt a század forradalmának, de kellően nem figyeltek oda a világ dolgainak hatalmas és hivatalos intézői. Mi pedig fogytunk és pusztultunk... és ebben a kötetben, ebben a válogatásban benne található, hogyan is lettünk el-fel és kihasznált szegény magyarok, elsősorban a nemzetmegtartó parasztság egyesei és tömegei." Fábián Gyula Fábián Gyula történeteinek hősei - a szerző szavaival - "megtalált emberek", nem hősök, egyszerű emberek, parasztok. Parasztemberek a magyar 20. századból. A Kis Jánosok, Kis Samu Jóskák leszármazottai. A szerző - elsősorban mint rádiós újságíró - lassan ötven éve foglalkozik életükkel, munkájukkal, hétköznapjaikkal, keserveikkel, örömeikkel. Néhányuk interjúalany volt hajdan, de a többiek története is a 20. század magyar valóságából ered.