Elhúztam, Anyátok [antikvár]

1. Már megint hallom: mocorgás-fészkelődés-paplansurrogás. Ez a harmadik nap. Utálok felébredni az éjszaka közepén, kínszenvedés lesz a visszaalvás. Oldalra pillantok: Clarissa felemeli a kezét, letolja magáról a paplant, és emelgeti a lábát, hol kiteszi a tetejére, hol vissza alá. Mi az isten baja van már megint? Nem tűröm tovább! Holnap szólok neki, hogy övé a kanapé, így járt. Ellenőrzöm a hőmérsékletet: az ébresztőóra kijelzője neonzölden világít, huszonkét fok. Melege nem lehet, ezt még jól szokta tűrni. A nap egész délelőtt sütötte a ház oldalát, de a huszonkét fok egész jó éjszakára, még nyár van, sehol a szeptemberi lehűlés. Oké, a gyerekeknél olyan húsz-huszonegy fok körül