Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Egy pesti úr - mondhatnók: egy pesti eredetű világ-gentleman - estve korán hazament a párisi rue de Loriston-on levő lakosztályába, a mely mindössze egy piéceből állott, a harmadik emeleten, harmadrangu penzióban. Felöltözve, fehér mollnyakravalósan várt a komonyikja és mozdulatot tett, hogy lesegítse róla felöltőjét, de felöltője az urnak nem volt többé. - Nyirkos, hideg, gyalázatos, imádandó, lóversenyszagú idő; a gentleman fogvaczogva, ruhástól bujt bele az ágyba:
- Jött pénz, otthonról?
- Nem, méltóságos úr!
- Sürgöny, írás?
- Nem jött, méltóságos úr.
- Nem kóboroltál valahol a városban és az alatt járt itt a postás?
- Nem méltóságos úr. (A komornyik a czipőjére kacsintott és a czipője enni kért, nem lehetett volna kilépni vele a párisi makadámra.)
- Lehet itt egy kicsikét befűteni, Jakab?
- Nem, méltóságos úr.
- Akad a házban egy kevés Whisky? Whisky, kétszersülttel?
A komornyik - diszkréten felsóhajtott - és könnyű nemet intett a fejével."